Érdekességek a homokról

Játszunk a homokkal: megtöltjük vele a homokozót. Építkezünk vele: cementet és betont keverünk. Napozunk rajta a strandon. Áradásveszély esetén homokzsákokat használunk. De mi az a „homok a tengeren túl”? Senki sem gondol a „szűkös erőforrás” fogalmára. Pedig a homok közben ritka árucikk lett – akárcsak a ritkaföldfémek, ritka érc, ritka éghajlat – és a víz.

A homok rendkívül értékes lett, sok helyen drága és egyre ritkább. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) már a homokkitermelés tilalmáról, vagy legalább korlátozásáról beszél a part menti területeken. Íme tíz meglepő tény a homokról:

1. A homok a víz után a világon a második leginkább használt erőforrás. A legtöbb homokot az építőipar használja fel. A beton kétharmad része homokból, egyharmad része cementből és vízből áll. Egy családi ház építéséhez mintegy 200 tonna homok szükséges, egy kilométer autópályához 30.000 tonna. Kína és India építkezési fellendülése miatt a világ homokfelhasználása az ENSZ szerint évente 50 milliárd tonnára nőtt. Ez kb. húsz méter magas, széles homokfallal ér fel, amely körbeéri az egész Egyenlítőt – kétszer annyi, mint ahány folyó évről évre eljut a tengerhez.

2. Nem minden homok egyforma: a sivatagi homok például nem alkalmas építkezésre. Az évek során a szél által lekerekített szemcsék túl simák és nem tapadnak jól egymáshoz. Ezért nem lehet belőlük betont készíteni. Ezért sok ország – például az Egyesült Arab Emírségek – hatalmas mennyiségű építőhomokot importálnak, miközben maguk is sivatagban fekszenek.

3. A homok a természetes erózió által jön létre, évmilliók alatt, ahogy a sziklák széttöredeznek. Az apró darabokat aztán tovább aprítják a szél és a víz. A homok folyamatosan újratermelődik – de sokkal lassabban, mint ahogy az emberiség felhasználja.

4. A homok keményebb, mint gondolnánk. Az ipar számára különösen értékes az a kvarc, amely a természetben az egyik legkeményebb anyag.

5. Mindennapjainkban rengeteg dolog készül homokból: már időszámításunk előtt 1500 körül az emberek megtanulták a homokot üveggé olvasztani. Egyetlen milliméter vastag üveglap akár 100 kilónyi kvarcszemcséből is állhat. A kvarc megtalálható fogkrémben, kozmetikumokban, építőanyagokban, papírokban és gyógyszerekben is – a tartalomlistán gyakran mint „szilícium-dioxid” szerepel.

6. Nincs elektronika homok nélkül: a számítógépchipek és napelemek alapja a kvarcból kivont nagy tisztaságú szilícium.

7. A homok nélkül nincs gáz sem: az ún. fracking eljárásnál (hidraulikus repesztésnél) a gázlelőhelyekbe egy keveréket fecskendeznek – víz, vegyszerek és homok –, amely magas nyomással repeszti meg a rétegeket.

8. Létezik homokmaffia is: a homok iránti globális kereslet hatalmas. Az illegális homokbányászat – legyen szó bányákról, tengerpartokról vagy folyómedrekről – hatalmas üzlet. Indiában például a homokmaffia halálosan veszélyezteti azokat az újságírókat és környezetvédőket, akik leleplezik őket. Sok helyen már rendőröket is megvesztegetnek, hogy ne akadályozzák a homok eltulajdonítását.

9. A homok újrahasznosítása segíthet megőrizni a világ homokkészletét. Bár a betont újra lehet hasznosítani, jelenleg csak az építési hulladék kb. két százalékát használják fel újra. Ennek egyik oka a magas költség. Pedig olcsóbb lenne újrahasznosítani a helyben keletkezett törmeléket, mint új homokot szállítani. A politikának ösztönöznie kellene a homok megtakarítását – például adókedvezményekkel. Az újrahasznosítási technológia azonban még gyerekcipőben jár.

10. Nélkülözhetetlen a vízszűréshez is: az ivóvíz előállításához homokszűrőket használnak, mivel ezek képesek kiszűrni a szennyeződéseket, biztosítva a jó minőségű ivóvizet.

Mit tehet mindenki?

Néhány tipp a homokfogyasztás csökkentéséhez:

• Használjunk meglévő épületeket újra, ne építsünk újat.

• Ha mégis új építkezés történik, gondoljunk arra, hogy fából is lehet házat építeni – az sokkal kevesebb homokot igényel.

• Aki kevesebbet autózik, csökkenti az úthasználatot – és így kevesebb új út építésére van szükség.

• Használjunk elektronikai eszközöket minél tovább, majd adjuk le újrahasznosításra.

• Fogyasszunk kevesebb energiát: ha kevesebb gázt használunk, kevesebb fracking szükséges, így csökken a homokhasználat is.